Vezető hírek

Bemutatkozás

A Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) Zrt. célja, hogy fejlessze a magas hozzáadott értékű, nemzetközileg is versenyképes termékeket és szolgáltatásokat előállító, magyar érdekeket szolgáló gazdasági szereplők exportképességét, egyúttal lehetőséget teremtsen számukra exportsikerek elérésére. Tevékenységünket 2016. március 1-től közfeladatként látjuk el. Jelenleg 4 kontinens közel 60 országának piacát tettük közvetlenül elérhetővé partnereink számára, így fokozva hazánk exportvolumenét.

Mi már közel 60 országban jelen vagyunk! És Ön?

Regisztrálja cégét, segítünk új piacokat találni!

InnoTrade

InnoTrade startup programunk keretében a legnevesebb nemzetközi rendezvényeken biztosítunk kedvezményes kiállítási lehetőséget az ígéretes innovatív vállalkozásoknak, ahol lehetőségük nyílik termékük és szolgáltatások bemutatására, a célpiac megismerésére, illetve potenciális vevőkkel és befektetőkkel való kapcsolatépítésre. Vállaljuk a belépőjegyhez, kiállítóhelyhez és a szálláshoz kapcsolódó költségeket, valamint segítünk a pitch tökéletesítésében, felkészítjük a résztvevőket a professzionális külpiaci megjelenésre, illetve hasznos, a sikeres külpiaci tevékenységet célzó információkkal látjuk el őket. Az egyes eseményekre jelentkezni a www.innotradeprogram.hu weboldalon lehet.

Áldomás

A Magyar Nemzeti Kereskedőház közreműködésével létrehozott Áldomás márka olyan magyar, kíméletes feldolgozású eljárással készülő élelmiszeripari termékeket fog össze, amelyek mind megjelenés, mind pedig beltartalom és a felhasznált alapanyagok minősége szempontjából prémium kategóriát képviselnek. Fogyasztásuk nem csak az egészségtudatos táplálkozást segíti elő, hanem kedvező hatással bír a szervezet működésére. Az Áldomás névre keresztelt ernyőmárka célja, hogy a legjobb hazai termelők által előállított kiváló minőségű, magas hozzáadott értékű, fogyasztóbarát élelmiszeripari termékek egységes arculattal juthassanak el a magyar és nemzetközi fogyasztókhoz.


Amerikai Egyesült Államok

 

Gazdasági kitekintés

 

Az Amerikai Egyesült Államok a világ vezető nagyhatalma, ipara szervezett, nagyfokú automatizáció jellemzi, gerincét a hadiipar, a járműgyártás, valamint az elektronikai ipar adja. Az Egyesült Államok a világ legfőbb elektronikus tervező- és vezérlőberendezés, számítógép, atomerőmű, repülőgép és hadifelszerelés szállítója.  

 

Az elmúlt néhány évben az információs-technológia volt a gazdaság leggyorsabban fejlődő iparága, de a szolgáltatási szektor is meghatározó, jelentős mértékben járul hozzá a GDP növekedéséhez, amely 17,419 milliárd dollár volt 2014-ben.

 

Az Egyesült Államok energiahordozókban, ásványi nyersanyagokban gazdag, a világ egyik legnagyobb olaj- és földgázkitermelője. Az ipari termelés volumene és különböző stratégiai megfontolások következtében jelentős importra szorul, a világon kitermelt nyersanyagok és energiahordozók 25-30%-át használja fel.

 

Üzleti lehetőségek

 

Az Amerikai Egyesült Államok Mexikóval és Kanadával együtt a NAFTA, vagyis az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény tagja. A tagság kereskedelemtechnikai szempontból lehetőséget ad az USA piacán megjelenő termékek és szolgáltatások többi NAFTA tagállamba történő exportjára.

 

A közel 320 millió fős amerikai piacon főként a kommunikációs-, elektromos készülékek, autóalkatrészek, ipari motorok és generátorok, számítógépek és alkatrészeik, orvosi felszerelések és gyógyszerkészítmények, különböző fogyasztási javak keresettek, de a versenyképes mezőgazdasági technológiák, minőségi élelmiszerek, mérnöki szolgáltatások kivitelére is van lehetőség.

 

Kapcsolódó iparágak:

 


Brazília

 

Gazdasági kitekintés

 

Brazília gazdasági erőforrásai nemzetközi összehasonlításban is jelentősek. Az ország GDP bővülése kiemelkedő, értéke ma közel 2,3 billió dollár. A további dinamikus fejlődés fenntartásához rendelkezésre áll a megfelelő pénzügyi és infrastrukturális háttér.

 

A brazil gazdaságba befektetett külföldi működő tőke állománya 2014 elején meghaladta a 660 milliárd dollárt, csupán 2013 során több mint 60 milliárd dollár friss működő tőke érkezett az országba, elsősorban egyes feldolgozóipari szektorokba, az olajiparba és hatalmas infrastrukturális fejlesztések finanszírozására. Brazília egyre jelentősebb tőkeexportőrnek számít a nemzetközi tőkepiacon, 2014 elején a külföldön befektetett brazil működő tőke értéke megközelítette a 180 milliárd dollárt.

 

Üzleti lehetőségek

 

A brazil piac igen jelentős potenciállal bír, több mint 200 millió fős népességével Dél- és Latin-Amerika legnépesebb országa.

 

A magyar kis- és középvállalkozások számára az agrárszektorban, az információs és kommunikációs technológia területén, egyes speciális feldolgozóipari ágazatokban (elektromos gépgyártás, orvosi műszergyártás, egészségügy, oktatási infrastruktúra, húsfeldolgozás, tejfeldolgozás), a sportcélú infrastruktúrafejlesztéshez kapcsolódóan (a közlekedés, az építőipar, a kikötői és repülőtéri berendezések, és a biztonsági berendezések területén), az olaj- és földgáziparban és a feldolgozott élelmiszereket előállító ágazatban kínálkoznak.

 

Kapcsolódó iparágak:

 


Chile

 

Gazdasági kitekintés

 

Chile a világ egyik legnyitottabb, a világgazdaságba leginkább integrált országa a megkötött szabadkereskedelmi egyezmények számát tekintve. Chile külkereskedelmi teljesítménye mintegy 4-5%-át teszi ki a teljes latin-amerikai térségnek.

 

A kiszámítható gazdaságpolitika, a szilárd pénzügyi rendszer, a belföldi beruházások és megtakarítások magas aránya, a dinamikusan fejlődő külgazdaság, a külföldi tőkebefektetés, valamint a szabadkereskedelmi megállapodásokból adódó üzleti lehetőségek hozzájárulnak a gazdasági teljesítmény folyamatos növekedéséhez.

 

Az ország gazdasága külkereskedelem-orientált, teljesítménye leginkább a rézbányászatnak, halászatnak és az agráriumnak köszönhető, de az élelmiszeripar és az erdőgazdaság szerepe is kiemelkedő. A legfontosabb importtermékcsoportok az olaj, a gépek és alkatrészek, az elektronikai készülékek, műanyagok, valamint az acél- és vastermékek.

 

Chile a világ rézkitermelésének mintegy 40%-át adja, a kapcsolódó iparágak a teljes, közel 260 milliárd dollár értékű GDP mintegy 15%-át teszik ki. Világelső továbbá molibdén érc kitermelésében.

 

Üzleti lehetőségek

 

Chile közel 18 millió fős piaca kiváló lehetőségeket kínál a magyar vállalkozásoknak. Az országba irányuló magyar export dinamikusan nő, az elmúlt öt év során megháromszorozódott. A magyar kkv szektor szereplői előtt elsősorban a mezőgazdaság, a bányaipar, az egészségügy és a megújuló energiák területein nyílnak jelentős exportlehetőségek, ám sikeres együttműködések alakíthatók ki a vízgazdálkodás és az infokommunikáció szegmenseiben is.   

 

Kapcsolódó iparágak:

 

 


Ecuador

 

Gazdasági kitekintés

 

Az ecuadori gazdaság legfontosabb ágazata az olajipar, az olaj alacsony világpiaci ára azonban jelenleg kedvezőtlenül hat a gazdaság fejlődésére, amelyet tovább tetéz a túlzott centralizáció, illetve a hazai piacot védő vámok és adminisztratív belső szabályok.

 

Egyre jelentősebb szektorrá lép elő a villamosenergia-ipar. Folyamatosan épülnek a nagy kapacitású vízi erőművek az országban, amelynek eredményeként a jövőben ebben a szegmensben ugrásszerűen növekedhet az ecuadori export.

 

Ecuador folyamatosan keresi az együttműködési lehetőségeket Közép-Kelet-Európában. Elsősorban a tudás- és technológiatranszfer iránt jelentős az érdeklődés, amelyhez kapcsolódóan – tekintve a szakértelmet és a világszínvonalú technológiákat - Magyarország egyfajta logisztikai-kereskedelmi központtá válhat a régióban.

 

Ecuador jelenleg is tárgyalásokat folytat az Európai Unióval a vámok fokozatos megszűntetéséről, amely a jövőben megkönnyítheti a magyar termékek, szolgáltatások és technológiák megjelenését az országban.

 

Üzleti lehetőségek

 

A földrajzi távolságból eredő logisztikai hátrányok és a jelenleg még viszonylag alacsony intenzitású külkereskedelmi forgalom miatt elsősorban termelési és innovációs együttműködések kialakítása jelenthet lehetőséget a magyar vállalkozások számára Ecuadorban.

 

Alapvetően hosszú távon a technológia-transzfer (orvostechnológia, smart city, vízgazdálkodás, gépipar) és a magas minőségű élelmiszeripari termékek jelentik azokat a fő területeket, melyeken a két ország vállalkozásai kiváló együttműködéseket alakíthatnak ki.

 

Az Európai Uniós tagságnak köszönhetően a magyar vállalkozások számára jó lehetőségek kínálkoznak az export területén.

 

Fontos kiemelni azonban, hogy a magas védővámok miatt kizárólag a különleges, magas minőségű, egyedi termékekkel lehetnek versenyképesek a magyar cégek.

Kolumbia

 

Gazdasági kitekintés

 

Köszönhetően az elmúlt évek átfogó gazdasági, politikai és szociális reformjainak, Kolumbia az egyik elsőszámú feltörekvő piaccá lépett elő. Az ország gazdasága az utóbbi időszakban dinamikusan fejlődött, 2015-ben több mint 3%-os GDP növekedéssel, amelyben elsősorban az egészségipar, a turizmus és az ingatlan szektor játszott kiemelt szerepet. Ennek eredményeként Kolumbia ma a negyedik legnagyobb gazdaság a régióban.

 

A nyersanyagtermelés, a mezőgazdaság és a feldolgozóipar, valamint az elmúlt években látványos fejlődést produkáló IT és IKT szektor a gazdaság húzóágazatai.   

 

Kolumbia napjainkra rendkívül kedvező kereskedelmi környezetet teremtett, elsősorban az adózási rendszer egyszerűsítésével és számos kereskedelemélénkítő megállapodás aláírásával. Az ország Latin-Amerika egyik legnyitottabb piaca, 13 szabadkereskedelmi megállapodás van érvényben, illetve további 5 került már aláírásra.

 

Üzleti lehetőségek

 

A kolumbiai IT és IKT szektor fejlődése az ezekben az ágazatokban világszínvonalú megoldásokkal rendelkező magyar cégek számára potenciális exportlehetőséget jelent nem csak a termékek és szolgáltatások vonatkozásában, hanem a tudás- és technológiatranszferhez kapcsolódóan is.

 

Kolumbiában jelenleg is jelentős infrastruktúra-fejlesztési projektek zajlanak, amelyek célja az ország vidéki, elmaradottabb részeinek összekapcsolása a fejlettebb régiókkal. Ezeken a területeken elsősorban az egészségipar fellendülése várható, így a megnövekedett kereslet eredményeként a magyar orvos- és kórháztechnikai megoldások, illetve a teljes egészségipari szegmens számára kínálkoznak együttműködési lehetőségek.

 

További hosszú távú üzleti együttműködések alakíthatók ki a víz- és hulladékgazdálkodás, a gyógyszeripar és a mezőgazdaság területein is, kiemelten technológia-transzfer vonatkozásában. 

Mexikó

 

Gazdasági kitekintés

 

Mexikó éves GDP-jét tekintve a világ első 15 országa közé tartozik, mely 2015-ben összesen közel 1150 milliárd dollár tett ki. Az ipari termelés és a belső fogyasztás folyamatosan bővül, az országot dinamikusan fejlődő mezőgazdasági és pénzügyi mutatók jellemzik.

 

Az ország legfontosabb ásványkincse a kőolaj, a tartalékok elérik a 12,4 milliárd hordót. Az ipari termelés tekintetében az élelmiszerek, a dohány, a vegyi anyagok, a vas- és acéláru, a textíliák, a gépjárművek, valamint a tartós fogyasztási cikkek mellett egyre meghatározóbbak a magas hozzáadott értékű termékek és szolgáltatások is.

 

A mezőgazdaság fontosabb termékei közé tartoznak a húsfélék, a szója, a kukorica, a búza, a rizs, a gyapot, a kávé, valamint a trópusi gyümölcsök és zöldségfélék. A mezőgazdaság és az ipari termelés mellett a fakitermelés is jelentős szerepet tölt be a 120 milliós ország gazdaságában.

 

Üzleti lehetőségek

 

Mexikó az Amerikai Egyesült Államokkal és Kanadával együtt a NAFTA, vagyis az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény tagja. A tagság kereskedelemtechnikai szempontból kiemelkedő lehetőséget jelent a mexikói piacon megjelenő termékek és szolgáltatások többi NAFTA tagállamba történő exportjára.

 

Az elmúlt évek látványos gazdasági eredményei nyomán a mexikói állam gigantikus infrastrukturális fejlesztéseket indított el az energia, a távközlés, a vízügy és az egészségügy területén, melyek jól kalkulálható lehetőségeket biztosítanak a magyar cégeknek is.

 

A mexikói piac visszajelzései alapján a magyar élelmiszeripari, vegyipari, gépipari termékek és szolgáltatások, a mezőgazdasági ismeretek és korszerű növénytermesztési technológiák, az informatikai és kapcsolódó gépipari fejlesztések exportjára van igény, valamint a magyar vízügyi képességek számára is biztató lehetőségek kínálkoznak.

 

A Magyar Nemzeti Kereskedőház Mexikóban egy infokommunikációs kompetencia-központot is működtet, melynek révén a magyar IKT szektor versenyképes termékeinek és szolgáltatásainak keres értékesítési lehetőségeket a latin-amerikai régióban. 


Peru

 

Gazdasági kitekintés

 

Peru az elmúlt másfél évtizedben dinamikus gazdasági fejlődésen ment keresztül, és a latin-amerikai térség egyik legjobban teljesítő államává vált, stabilan 6% körüli GDP növekedéssel. A 2014-es évben, elsősorban az olyan kulcsszektorokban, mint a bányászat, az építőipar és gyártás, némileg megtorpant a növekedés, azonban Peru továbbra is a régió egyik leginkább liberalizált országa és rendkívül vonzó a külföldi befektetők számára.

 

A perui gazdaság húzóágazata a bányaipar. Az ország a világ harmadik legnagyobb réz kitermelője, azonban jelentős az ezüst,- és az óngyártás, valamint az arany kitermelése is. Hagyományosan továbbá a mezőgazdaság és a halászat játszik fontos szerepet a perui gazdaság növekedésében, de az elmúlt években az építő- és feldolgozóipar, illetve az IT szektor is dinamikus fejlődést mutat. Gazdag víz- és gáz erőforrásainak köszönhetően továbbá az energiaipar, az elektronikai ipar, illetve a bányászathoz szükséges technológiák is rendkívül fejlettek az országban.

 

Üzleti lehetőségek

 

A perui piacon elsősorban a kiemelkedő informatikai és mérnöki szaktudással, technológiákkal, termékekkel rendelkező magyar vállalkozások számára kínálkoznak potenciális üzleti lehetőségek a bányaipar, a vízgazdálkodás, az energiaipar, az építőipar, az egészségipar és a smart city ágazatokhoz kapcsolódóan. Ezeken a területeken különösen nagy a kereslet a technológia-transzferre is.

 

Ezen felül a mezőgazdaság és az élelmiszeripar területén a kiváló minőségű magyar élelmiszerek, és a mezőgazdasági technológiák területén kínálkoznak exportlehetőségek az országban. A magyar versenyképesség elsősorban a termékek, szolgáltatások és technológiák ár/érték arányában rejlik. 

Azerbajdzsán

 

Gazdasági kitekintés

 

A közel 9,5 millió lakosú Azerbajdzsán a Dél-Kaukázus legdinamikusabban fejlődő gazdaságával rendelkezik, a térség országai közül Magyarország legjelentősebb külgazdasági partnere.

 

Az ország gazdasága az elmúlt másfél évtized alatt látványos fejlődésen ment keresztül, GDP-je 75 milliárd dollár. Ez a teljesítmény elsősorban a hatalmas és növekvő mértékű olaj- és földgázexportból származó bevételnek köszönhető, de több ágazat, úgymint az építőipar, a bankszektor és az ingatlanszektor is kétszámjegyű bővülést mutat.

 

Az olaj- és földgáz-szektoron kívül a legdinamikusabb ágazatok közé tartozik a mezőgazdaság, az információs és kommunikációs technológia, a közlekedési szektor és a turizmus. A legnagyobb foglalkoztató az országban a szolgáltató szektor, de jelentős súlyt képvisel az agrárium is.

 

A jelentős olajjövedelmeknek köszönhetően Azerbajdzsán külső adóssága minimális, az infláció alacsony mértékű. A belső költségvetés aktívumot mutatott az elmúlt években, továbbá a fizetési mérleg folyó tételeinek egyenlege is pozitív. 

 

Üzleti lehetőségek

 

Azerbajdzsán az utóbbi években közel 10 milliárd dollár értékben hajtott végre beruházásokat, és egyre erőteljesebben ösztönzi a külföldi tőkebevonást, mely elsősorban a kőolaj- és földgáz kitermelés területén hasznosul, illetve az ambiciózus infrastrukturális, ingatlanfejlesztési, iparfejlesztési tervek megvalósulását finanszírozza.

 

A piaci visszajelzések alapján elsősorban az építőipari projektek, építőanyagok, háztartási vegyi áruk, egészségügyi betétek, üdítőitalok, ásványvíz, alkoholmentes italok, márkás csokoládé és marcipán termékek, szórakoztató elektronikai berendezések iránt van kereslet, de rendkívül élénk érdeklődés mutatkozik a magyar élőállatok - elsősorban a szarvasmarha iránt is. 

 

Kapcsolódó iparágak:

 


Bahrein

 

Gazdasági kitekintés

 

Ugyan az Öböl-menti államok közül Bahrein rendelkezik a legdiverzifikáltabb gazdasággal, az ország továbbra is jelentősen függ az olajexporttól, ezért nagy hangsúlyt helyez az gazdaság ágazati szerkezetének kiszélesítésére, amelynek keretében olyan hagyományosan kiemelt iparágak, mint az alumínium gyártás, pénzügyi szolgáltatások, a turizmus vagy az építőipar kerülnek előtérbe.

 

Az ország a magyar vállalkozások számára az Arab-öböl egyik potenciális célpiaca lehet köszönhetően a kedvező földrajzi elhelyezkedésnek, a jól kiépített logisztikai infrastruktúrának, illetve a régió országaihoz képest kedvező cégalapítási és működési környezetnek.

 

Üzleti lehetőségek

 

Bahrein az elmúlt években kiemelt figyelmet fordított a külföldi tőkebevonásra, a technológia-transzferre, szakember-képzésre, illetve a munkahelyteremtésre azokban a szektorokban, amelyek magas szakképzettséget igényelnek. Különösen nagy kihívást jelent az IT és a mérnöki szolgáltatások területén fennálló szakemberhiány.

 

A versenyképes szaktudással és magas színvonalú innovatív technológiákkal rendelkező magyar vállalkozások számára így számos üzleti lehetőség kínálkozik az országban, elsősorban az infokommunikáció, a mérnöki szolgáltatások, az oktatás, a megújuló energiák, a környezetvédelem és vízgazdálkodás területein.

 

Bahrein továbbá jelentős érdeklődést mutat a magyar technológiai szakértelemre az élelmiszeripar területén, illetve a konkrét feldolgozott élelmiszeripari termékekre.

Dél-Korea

 

Gazdasági kitekintés

 

Dél-Korea az elmúlt évtizedekben látványos gazdasági fejlődésen ment keresztül, 2015-ben a világ 11. legnagyobb gazdasága volt, mintegy 1380 milliárd dollár GDP teljesítménnyel.

 

A gazdaság húzóágazata elsősorban a petrolkémiai ipar és a hajógyártás, de fontos szerepet tölt be a növekedésben az autóipar és az elektronika is. Dél-Korea élen jár az informatikai és elektronikai innováció területén. A mezőgazdaság jelentősége az ipar fejlődésével egyre csökkent, ma már az élelmezési szükségleteinek 70%-át importból fedezi az ország. A turizmus a 2000-es évek eleje óta rohamléptékben fejlődik, 2005-re megduplázódott a Koreába idelátogató külföldi turisták száma.

 

Üzleti lehetőségek

 

A magyar vállalkozások számára elsősorban a mérnöki szolgáltatások, a különböző alkatrészek szállítása, az egészségipar, elektronika, és az infokommunikáció szegmenseiben kínálkoznak exportlehetőségek. Kiemelendő továbbá az élelmiszeripar, azon belül is elsősorban a borok és egyéb alkoholos italok, a prémium kategóriás termékek, valamint a feldolgozóipari technológiák.  

Egyesült Arab Emírségek

 

Gazdasági kitekintés

 

Az Egyesült Arab Emírségek az arab világ negyedik legnagyobb gazdasága, Magyarország egyik legfontosabb külkereskedelmi partnere a térségben. A jelentős pénzügyi tartalékok, a pozitív kereskedelmi és fizetési mérleg, valamint a folyamatban lévő beruházások lehetővé teszik, hogy az ország gazdasága töretlenül fejlődjön.

 

Az Egyesült Arab Emírségek a világ egyik legnagyobb olajtartalékával rendelkezik, az ismert készletek 5-6%-át mondhatja magáénak, amely még mintegy 100 évre elegendő. Az ország a rendkívül magas olajbevételeiből fejlett jóléti rendszert alakított ki az elmúlt négy évtized alatt. Az egy főre eső GDP tekintetében az Egyesült Arab Emírségek a világ egyik leggazdagabb országa, a közel 9,5 millió fős államszövetség GDP-je 401,6 milliárd volt 2014-ben.

 

Az ország igyekszik a kőolaj- és földgázexport szerepét csökkenteni, így a gazdaság diverzifikálására vonatkozó erőfeszítések révén a pénzügyi szektor, valamint a luxus-turizmus jelentős fejlődésnek indult. Az üzleti életre az erős verseny jellemző, magasan képzett munkaerőből pedig egyre nagyobb hiány van.

 

Üzleti lehetőségek

 

Az ország kereskedelempolitikáját az áruforgalom liberalizációjára való törekvés, az adminisztratív, bürokratikus eljárások minimalizálása, az Öböl-menti Együttműködési Tanács (ÖET) országaival folyó kereskedelmi kapcsolatok kiemelt fejlesztése, továbbá a re-export tevékenység ösztönzése jellemzi.

 

Exportlehetőség rejlik a magyar élelmiszerek és mezőgazdasági technológiák, az energiaipari együttműködésekben, a turizmus területén, de a vízgazdálkodási és egészségügyi kutatói kapacitások is számíthatnak az arab országok érdeklődésére.

 

Kapcsolódó iparágak:

 

Világkiállítás 2020
2020-10-20 - 2021-04-10
Dubai

India

 

Gazdasági kitekintés

 

India a világ egyik leggyorsabban fejlődő országa, vásárlőerő paritáson számolva a világ harmadik legnagyobb gazdasága, az elmúlt években rendre 7-8%-os GDP növekedést ért el, amely az előrejelzések szerint a következő években is fenntartható. Több, mint 1,3 milliárd lakosával a világ második legnépesebb országa.

 

A mezőgazdaság a korszerűtlen technológia és infrastruktúra miatt erősen kiszolgáltatott az időjárási viszonyoknak, így teljesítménye ingadozó, miközben a lakosság körülbelül kétharmada él közvetlenül az agráriumból, így annak teljesítménye alapvetően meghatározza a nemzetgazdaság egészét.

 

Üzleti lehetőségek

 

A folyamatos fejlődésnek, a nagyszabású beruházásoknak, köztük például a Mumbai és Új-Delhi közti ipari folyosó kiépítésének eredményeként számos üzleti lehetőség kínálkozik a magyar vállalkozások számára Indiában, főleg a gyártási és feldolgozó kapacitásokhoz kapcsolódóan. Mindezt elősegíti továbbá az indiai vezetés számos beruházásösztönző, illetve a gazdasági növekedést célzó kezdeményezése, mint a ’Make in India’, a ’Startup-India’, vagy épp a ’Skilling India’.

 

Így az energiaipar, a mezőgazdaság és élelmiszeripar, az IT, a környezetvédelem, a smart city, a gyártás-technológia, az infrastruktúra-fejlesztés, az egészségipar, a logisztika és a védelmi ipar területén mind kutatás-fejlesztési és tudományos projektek, mind technológia-transzfer, mind pedig termékek és szolgáltatások vonatkozásában üzleti együttműködések alakíthatók ki az országban.

 

Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az indiai gazdaságot a magas importvámok révén protekcionizmus jellemzi, így elsősorban hiánypótló szaktudással, termékekkel és technológiákkal lehet érvényesülni az országban. E tekintetben a gyógyászati eszközök, orvosi berendezések, élelmiszeradalékok és kiegészítők, magyar fejlesztésű műszerek és diagnosztikai eszközök jelentenek potenciális üzleti lehetőséget.

 

Az indiai külkereskedelmi szabályozás rendkívül komplex, sok esetben átláthatatlan, ezért szakértő tanácsadó és/vagy megbízható indiai partner igénybevétele minden exportálni kívánó magyar cég számára javasolt.

Indonézia

Gazdasági kitekintés

 

Indonézia Ázsia harmadik leggyorsabban növekvő gazdasága, az ASEAN (Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége) egyik legjelentősebb tagja, GDP értéke közel 884,5 milliárd dollár volt 2014-ben.

 

Az országban jelentős a fakitermelés, és a sokszor monokultúrás, illetve alacsony hatékonyságú mezőgazdasági termelés. A világ negyedik legnagyobb kávétermelő országa, de kimagasló a pálmaolaj- és rizstermelése is.

 

Indonézia ásványkincsekben gazdag, területén nagymértékű olajkitermelés és finomítás folyik. A kőolaj kiemelt szerepet játszik az ország gazdaságában, ez az egyik legjelentősebb exportcikke. Nagyfokú a nemzetközi érdeklődés az indonéz ónbányákra, elsősorban azok egészségügyi, társadalmi és környezeti hatásaira. A kitermelt ónt a gyártók okostelefon alkatrészek előállításához használják fel. Az illegális ónbányászat jelenleg Indonézia egyik legsúlyosabb környezeti és szociális problémája.

 

Üzleti lehetőségek

 

A magyar cégek számára potenciális exportlehetőséget az integrált áramkörök és más elektronikai termékek, árammérők, gyógyszeripari alapanyagok, vakcinák, fotópapír, izzólámpák, golyóscsapágyak, valamint a fémkohászati termékek jelentenek. Az indonéz piac iránt érdeklődő magyar vállalatok üzleti kapcsolatok létrehozását szorgalmazzák egyes állami szolgáltatások (energetikai berendezések, városi és távolsági kötött pályás és buszközlekedés, hulladék-kezelés, beleértve a kórházi hulladékot is, egészségügyi és informatikai szolgáltatások), valamint az agrártechnológiák vonalain (magas hozamú kukorica termesztése, állattenyésztési, takarmány-tárolási, halászati projektek, stb.) is. 

 

Fentieken túl a magyar vállalkozások az egyes fogyasztási cikkek, élelmiszer és italáruk, számítástechnikai szoftverek, építőipari és turisztikai területen is számíthatnak együttműködésre a 250 millió fős indonéz piacon.

 

Kapcsolódó iparágak:

 


Irak

 

Gazdasági kitekintés

 

A 33 millió fős Irak gazdaságának alapját a jelentős ásványkincs-tartalék biztosítja. A világ ismert kőolajkészletének mintegy 9-10%-a, földgázvagyonának közel 3%-a Irakban található. Irak gazdaságát nagyrészt az állami tulajdonban lévő olajtársaságok uralják, amelyek a bevételek 90%-át adják. A gazdaság 10%-os növekedésének jelentős része a kőolaj tartósan magas világpiaci árának köszönhető.

 

A hazai ásványkincsek kitermelésén kívül az élelmiszerfeldolgozás, vegyi anyagok előállítása, textíliák, bőráru, építési anyagok és fémfeldolgozás is jelentős mértékben járul hozzá a GDP növekedéshez, mely körülbelül 221 milliárd dollárt tett ki 2014-ben. Új iparágak is kialakulóban vannak, megkezdődött az elektronikai termékek, műtrágya és finomított cukor gyártása.

 

A mezőgazdasági termelés keretében főleg búzát, árpát, rizst, zöldségeket és datolyát termesztenek, mindamellett, hogy Irak a világ egyik legnagyobb datolyatermelőinek egyike.

 

Üzleti lehetőségek

 

Irak mezőgazdasági termelése nem fedezi az ország szükségleteit, így főként élelmiszert, valamint gyógyszereket, különböző feldolgozott termékeket előállító kis- és középvállalkozások számára jelenthet célpiacot. Emellett Magyarország számára kiváló lehetőséget jelenthetnek az iraki egészségügyi intézményrendszer helyreállítására, infrastruktúrafejlesztésre irányuló együttműködések is.

 

Kapcsolódó iparágak:

 

 

Irán

 

Gazdasági kitekintés

 

Irán a közel-keleti és észak-afrikai régió második legnagyobb gazdasága, mintegy 80 milliós piaccal. Az ország rendelkezik a világ második legnagyobb földgázkészletével, illetve a negyedik legnagyobb nyersolaj-tartalékával. A gazdaságot nagyfokú állami szerepvállalás, illetve a jelentős szénhidrogén-készlet és ennek exportja jellemzi.

 

A 2015 júliusában megkötött nukleáris megállapodás eredményeként fokozatosan eltörlésre kerülnek az ország ellen évtizedek óta érvényben lévő gazdasági szankciók, amelynek eredményeként lehetőség nyílik a magyar vállalkozások számára az iráni piacra lépésre. Ezt a folyamatot segíti, hogy az iráni vezetés aktívan támogatja a külföldi, főleg az európai cégek megjelenését az országban, amelyet a jól működő magyar-iráni kapcsolatok is elősegíthetnek.

 

Üzleti lehetőségek

 

Rövidtávon elsősorban a kisebb nagyságrendű, 1-2 millió dollár értékű beruházásokra fókuszálva, a mezőgazdasági és az egészségügyi technológiák területén van lehetőség üzleti együttműködések kialakítására, illetve hosszú távon a városfejlesztés és környezetgazdálkodás szegmenseiben alakíthatók ki sikeres üzleti kapcsolatok.

 

Az évtizedekig érvényben lévő szankciók miatt az iráni infrastruktúra modernizálásra szorul, amely különösen fontos a jövőben várhatóan fellendülő turizmus és az exporttevékenység bővülése miatt. Ehhez kapcsolódóan elsősorban a közlekedési és szállítási infrastruktúra, ezen belül az út- és vasúthálózat, illetve a repülőterek fejlesztése területén jelenhetnek meg a magyar vállalkozások.

 

A modernizáció keresetté teszi az innovatív technológiákat és szaktudást a mérnöki szolgáltatások, az információs technológiák és a smart city területein is, amelyek így szintén potenciális üzleti lehetőségeket jelentenek a magyar vállalkozások számára.

 

Sikeres ügyletek lebonyolításához azonban elengedhetetlen a folyamatos jelenlét kialakítása és fenntartása, illetve az üzleti kultúra beható ismerete.

Izrael

 

Gazdasági kitekintés

 

Az ország gazdasága az utóbbi évtizedekben nagyon gyors fejlődésen ment keresztül, ma már a fejlett ipari országok között tartjuk számon. A gazdasági növekedés továbbra is dinamikus, 2014-ben a bruttó hazai termék (GDP) növekedése átmenetileg 2,8%-ra lassult, de 2015-ben ismét 3,5% körüli növekedés várható. A 8 millió lakosú Izrael egy főre jutó bruttó hazai terméke több mint 36 000 amerikai dollár volt 2014-ben.

 

Az ország gazdasága az 1970-es évekig a hagyományos iparágakon, az élelmiszer-, a textil-, a divat-, és bútoriparon, illetve a gyógyszeriparon, vegyiparon, gumi-, műanyag- és fémtermékek előállításán alapult. Emellett geopolitikai helyzetéből adódóan Izrael a fegyvergyártásra is nagy hangsúlyt fektetett.

 

Az ország az oktatás fejlesztését és a munkaerő magas szintű képzését is előtérbe helyezte, melyet a természetes erőforrások és nyersanyagok hiánya is indokolt.

 

Az ország a K+F+I tevékenységek GDP-hez viszonyított arányát tekintve hosszú ideje a világ élvonalában van. Ennek és a magasan képzett munkaerőnek köszönhetően az ipar magját és az ország termelésének alapját ma a modern csúcstechnológiákat megtestesítő, magas hozzáadott értékkel rendelkező eszközök és gépek adják. Emellett az orvosi elektronika, az agrártechnológia, a gyógyszer- és vegyipar, a gyémántipar és a napenergiához kapcsolódó iparágak is vezető szerepet töltenek be az ország gazdaságában.

 

Üzleti lehetőségek

 

Izrael és a magyar vállalkozások között főként az agrár- és élelmiszeripari termékek, a kutatás-fejlesztés, szolgáltatások, infrastruktúra és az IT területén jöhetnek létre megállapodások.  

 

Kapcsolódó iparágak:

 

 


Kambodzsa

 

Gazdasági kitekintés

 

Kambodzsát az elmúlt években dinamikus gazdasági fejlődés és stabil, évi 6-7%-os GDP növekedés jellemezte, amely az előrejelzések szerint a jövőben is fennmarad.

 

Az ország az indokínai térség legnyitottabb piaca, nincs adminisztratív piacra jutási, vagy befektetési diszkrimináció és nincsenek érvényben kötelező helyi partnerre, disztribútorra, képviselőre vonatkozó előírások sem az országban folytatott gazdasági tevékenységhez kapcsolódóan.

 

Kambodzsa tagja az ASEAN gazdasági szervezetének, az AFTA-nak, amely 2018-tól egy 625 millió fős belső piaccá alakul; Kínával, Indiával, Japánnal, Ausztráliával és Dél-Koreával szabadkereskedelmi megállapodást írt alá, illetve az Európai Uniós piacra irányuló kambodzsai áruk teljes vámmentességet élveznek, melyek a helyi gyártás, illetve a re-export tekintetében relevánsak.

 

Üzleti lehetőségek

 

A kambodzsai piacot nagyon erős verseny jellemzi. Elsősorban a térség országai, Vietnam, Thaiföld, Japán, Kína és Szingapúr, illetve Ausztrália, valamint az egészségipari technológiák területén Franciaország rendelkezik stabil piaci jelenléttel az országban.

 

A magyar vállalkozások számára így elsősorban a fogyasztási cikkek területén a prémium kategóriás magyar termékek, a technológia-transzfer területén az egészségügy, a víz- és hulladékgazdálkodás, a megújuló energiák, az élelmiszerbiztonság és az agroökológia szegmenseiben nyílnak potenciális exportlehetőségek.  

 

Kambodzsa hús-, gyümölcs- és gabonatermelésének jelentős része feldolgozatlanul hagyja el az országot, majd feldolgozva kerül visszavásárlásra. Ezt a problémát felismerve egyre több termelő tervezi feldolgozóüzem létesítését, amely a feldolgozóipari technológiák területén színvonalas megoldásokkal rendelkező magyar vállalkozások számára komoly potenciált jelent.

 

Nagyon magas a kereslet az országban a modern növénytermesztési technológiákra, organikus műtrágyákra és növényvédő szerek iránt a fenntarthatóság érdekében. Továbbá az agrár- és élelmiszeripari technológiákhoz kapcsolódóan a gyenge helyi ipar és a szakképzett munkaerő hiányának eredményeként nagy igény mutatkozik a külföldi, versenyképes tudásra és technológiákra és ezek révén termelői és disztribúciós kapacitások létrehozására. 

 

A Magyar Nemzeti Kereskedőház egy agrárkompetencia-központot is működtet Kambodzsában, amely magyar agrártechnológiák elterjesztésére, know-how átadására, oktatásra, valamint mezőgazdasági technológiai igények összegyűjtésére és értékesítésére fókuszál.

 

A magyar vállalkozások számára így kiváló lehetőségek kínálkoznak a műtrágya, vetőmag, de akár öntözési- és betakarítási, illetve feldolgozóipari technológiák értékesítésében is. A központ kiemelten Kambodzsában, Laoszban, Thaiföldön és Mianmarban keres üzleti lehetőségeket, valamint kapcsolatai révén a következő országokban is hatékonyan tudja elősegíteni a magyar vállalkozások piacra lépését: Brunei, Kelet-Timor, Indonézia, Pápua Új-Guinea, Fülöp-szigetek, Szingapúr és Vietnam.

Katar

 

Gazdasági kitekintés

 

Katar az Arab-öböl legkisebb állama, gazdasági fejlődésének alapját jelentős szénhidrogén készlete, elsősorban a földgáz képezi. A gazdaság diverzifikálása érdekében a katari vezetés kiemelt hangsúlyt helyez a földgáz-tartalékok hatékony felhasználására és a nem olajipari szektorok támogatására.

 

Ennek ellenére a legfontosabb ágazat továbbra is a kőolaj-feldolgozás, illetve a műtrágyagyártás, de egyre jelentősebb arányt képvisel az acélgyártás is. A mezőgazdaság nem jelentős az országban, a teljes szektor a GDP kevesebb, mint 1%-át teszi ki, bár az elérhető támogatásoknak köszönhetően dinamikusan fejlődik a halfeldolgozás.

 

Üzleti lehetőségek

 

Katari részről így nagy kereslet mutatkozik a mezőgazdasági és feldolgozott élelmiszeripari termékekre és technológiákra egyaránt, valamint az infokommunikációhoz kapcsolódó szolgáltatásokra is. A nagyszabású állami beruházásokhoz továbbá beszállítói, alvállalkozói együttműködések kialakítása iránt is nyitottak, többek között a 2022-es futball világbajnoksághoz kapcsolódó építkezések vonatkozásában is.

 

Köszönhetően a luxus- és a bio termékek iránti kereslet erősödésének és a helyi termelés hiányának, a magas minőségű, prémium kategóriás termékeket előállító magyar vállalkozások számára kitűnő exportlehetőségek kínálkoznak az országban. Ugyanakkor az Európai Unió tagállamai minden, a magyar export szempontjából potenciális ágazatban erős versenytársakat jelentenek, legyen szó az infokommunikáció, az élelmiszeripar, a környezetvédelem, vagy az egészségipar területeiről.

 

Magyarország és Katar között számos egyezmény, megállapodás van érvényben a gazdaság és kereskedelem területein, ugyanakkor a katari piacra lépéshez elengedhetetlen a helyi üzleti kultúra, illetve a vallási szokásokból fakadó követelmények beható ismerete, valamint a személyes kapcsolatok kialakítása is. 

 

Általános export tevékenységhez Katarban ügynöki szerződés szükséges, amely a helyi ügynök számára az adott áru esetében kizárólagosságot biztosít. A katari beruházásokban, közbeszerzésekben való részvétel, helyi kereskedelmi és üzleti tevékenység sikerességét nagymértékben elősegítheti vegyesvállalat alapítása. A katari törvényeknek megfelelően azonban a külföldi tulajdonszerzés arányának felső határa 49%, noha külön engedéllyel bizonyos szektorokban (mezőgazdaság, egészségügy, oktatás, idegenforgalom, informatika) a teljes tulajdonjog megszerzésére lehetőség van.

Kazahsztán

 

Gazdasági kitekintés

 

Kazahsztán a közép-ázsiai térség egyik legnagyobb és legerősebb állama, mely az ország hatalmas természeti erőforrásainak is köszönhető. Kazahsztán a hatodik helyet foglalja el a világranglistán nyersanyag-ellátottság tekintetében.

 

Geológiai-gazdasági felmérések alapján a földgáz, kőolaj, vas, színesfémek, urán, szén, réz, ólom, cink, arany, mangán és krómvegyületek jelentős mértékben fordulnak elő Kazahsztán területén. Cink, wolfram és barit tartalékait tekintve az első helyen áll, míg földgáz és kőolaj tekintetében a világ első tíz országa között van.

 

A mezőgazdaság, az energiaipar, a gyógyszeripar és a gépgyártás is a húzóágazatok közé tartozik, a gabonatermesztésből és az állattenyésztésből származó termékek gyártásában erős. Az ország GDP-je 212 milliárd dollár volt 2014-ben.

 

Üzleti lehetőségek

 

Kazahsztán nagy felvevő képességű, dinamikus, 18 millió fős piac, folyamatosan igényli a jó minőségű termékeket.

 

Leginkább a mezőgazdasági és élelmiszeripari technológiák, egészségügyi innovatív termékek, illetve a kisebb települések közműveinek korszerűsítése jelenthet együttműködési pontokat a magyar és kazah cégek között. Ezek mellett igény mutatkozik baromfi telepek és az ehhez kapcsolódó takarmánytermesztési és tárolási komplexumok létesítésére, valamint az egészségipar területén is számos lehetőség adódhat a magyar vállalkozások számára. 

 

Kapcsolódó iparágak:

 


Kína

 

Gazdasági kitekintés

 

A Kínai Népköztársaság Kelet-Ázsia legnagyobb, 1,4 milliárd fős országa, a világ megkerülhetetlen gazdasági nagyhatalma.

 

Kína gazdasága folyamatosan növekszik, 2013-ban 7,7%-os növekedést produkált, a GDP-je 10360 milliárd dollár volt 2014-ben. Az országba áramló közvetlen tőkebefektetés 2010-ben elérte a 185 milliárd dollárt, a világ 500 legjelentősebb vállalatából több, mint 480 valósított már meg befektetést Kínában. A külföldre irányuló tőkeáramlás a meghirdetett „Go Global” gazdaságstratégia következtében tovább nőtt, befektetőként ma már Afrikában, Dél-Amerikában és a délkelet-ázsiai régió kevésbé fejlett országaiban is jelen van.

 

Kína valutatartaléka 2011-ben elérte a 3000 milliárd dollárt, ami több mint 50%-os növekedést jelent a 2008. évi szinthez képest.

 

Kína további gazdasági célja a „jó és gyors” fejlődés, illetve ennek fenntartása, a belső társadalmi stabilitás biztosítása. „Jó” fejlődésnek a főleg belső innováción alapuló dinamikát tartják, ez jelenti a gazdaság fejlesztésének fő irányát is.

 

Üzleti lehetőségek

 

Az ország potenciális felvevőpiacot jelenthet az elektromos gépekkel és berendezésekkel, olajjal és ásványi tüzelőanyagokkal, optikai és orvosi berendezésekkel, gépjárművekkel, élelmiszeripari termékekkel foglalkozó magyar vállalkozások számára. Emellett a nukleáris reaktorok, a technológia, a tudástranszfer, az oktatás és kultúra kapcsán alakíthatók ki együttműködések. 

 

Kapcsolódó iparágak:

 

 

20. Kína (Csungking) Befektetési és Kereskedelmi Fórum, Kiállítás és Vásár
2017-05-16 - 2017-05-21
Csunking
China-Central and Eastern European Countries Investment and Trade EXPO
2017-06-09 - 2017-06-12
Ningbo, Kína

Kuvait

 

Gazdasági kitekintés

 

A kuvaiti GDP felét az olajipar állítja elő, továbbá az olaj az ország exportjának 94%-át, az állami bevételek 90%-át teszi ki, így jelentős Kuvait függése a nyersanyag világpiaci árától. Az olajárak alacsony szintjének eredményeként 2015-ben az országban 15 év után először ismét költségvetési deficit jelentkezett.

 

A költségvetési egyensúly helyreállítása kiemelt fontosságú, azonban egyelőre a különböző diverzifikációs, befektetésösztönző és a magánszektort erősítő intézkedések nem vezettek sikerre.

 

Üzleti lehetőségek

 

A kuvaiti állami és magánvállalkozások nagy érdeklődést mutatnak a közép-kelet-európai régió befektetési lehetőségei, illetve technológiái iránt. Magyarország vonatkozásában elsősorban az egészségipar és a mezőgazdaság iránt fokozott az érdeklődés. Az elmúlt években azonban nőtt a kereslet elsősorban a kiberbiztonsághoz kapcsolódó infokommunikációs megoldások, illetve a magyar élelmiszeripar iránt.

 

Kuvait az Arab-öböl térségének harmadik legnagyobb élelmiszer-importőre. A belső termelés elenyésző, miközben az ugrásszerűen növekvő számú lakosság ellátása egyre nagyobb kihívásokat jelent. A magas minőségű, akár prémium kategóriás élelmiszeripari termékekkel és az ezekhez kapcsolódó technológiákkal rendelkező magyar vállalkozások számára így számos üzleti lehetőség kínálkozik az országban. 

 

Ezen felül az egészségipar, kiváltképp az orvosi eszközök, a környezetipari technológiák és a megújuló energiák exportja bizonyul jó lehetőségnek.

 

Fontos hangsúlyozni, hogy a múltban számos területen kialakított szoros együttműködés (sport, programozás, Nokia termékek exportja) eredményeként Magyarország és a magyar termékek népszerűek Kuvaitban, amely megkönnyítheti a magyar vállalkozások piacra lépését is. 

Libanon

 

Gazdasági kitekintés

 

A libanoni gazdaság nagymértékben függ az importtól, és előrejelzések szerint ez a közeljövőben is fennmarad. A negatív külkereskedelmi egyenleg javítását elsősorban a külföldön dolgozó libanoni állampolgárok által az anyaországba küldött pénzmennyiséggel, illetve külföldi beruházások ösztönzésével próbálják javítani.

 

A kormányzat jelenleg viszonylag kevésbé avatkozik be a gazdasági folyamatokba, amelynek eredményeként semmilyen korlátja nincs a tőke ki- és beáramlásának, ahogy vállalkozás alapítása és működtetése elé sem gördítenek semmilyen, a régióban jellemző akadályokat.

 

Az oktatás színvonala és a vállalkozói kedv magas az országban. Mindez kiegészülve a politikai vezetés liberális gazdaságpolitikájával, kiváló lehetőséget kínál libanoni cégekkel való együttműködések kialakítására.

 

Üzleti lehetőségek

 

Libanon kereskedelmének jelentős részét az Európai Unió tagállamaival bonyolítja, magas a kereslet az EU-ban előállított termékekre. Ez a magyar vállalkozások számára is előnyt jelent a libanoni piacra lépésben. Elsősorban az élő állatok, sajtok, tejtermékek, ételek és italok területén kínálkoznak üzleti lehetőségek az országban.

 

A magyar export vonatkozásában különösen kedvező Libanon demográfiai összetétele és a viszonylag kisszámú, mindössze 4,5 millió fős lakosság, amelynek eredményeként nem jelentkeznek olyan magas keresleti igények, amelyeknek a magyar vállalkozások ne tudnának megfelelni.

 

Demográfiai oldalról megközelítve Libanon lakosságát jelentős vagyoni különbségek jellemzik. A felső rétegek részéről megfigyelhető a prémium kategóriás, luxusipari termékek iránti egyre növekvő kereslet, így a magas minőséget előállító magyar vállalkozások számára ígéretes piacot jelent az ország.

 

A Libanon és az Európai Unió közötti Társulási Megállapodás túlnyomó részt lebontotta az európai cégek előtt a piacra jutási akadályokat, ugyanakkor egyes területeken a libanoni hatóságok még mindig piacvédelmi intézkedéseket alkalmaznak, amelyek egyaránt jelenthetik védővámok kivetését, vagy egyéb adminisztratív korlátozó intézkedések bevezetését (pl. regisztrációs kötelezettség, az EU-ban alkalmazott egészségügyi határértékeknél szigorúbb szabványok alkalmazása).

Malajzia

 

Gazdasági kitekintés

 

A délkelet-ázsiai térség országai közül Malajzia Magyarország egyik legfontosabb kereskedelmi partnere. A két ország közötti kereskedelmi forgalom 2014-ben elérte a 370 millió dollárt, 2015 első negyedévében pedig 25 %-kal növekedett a külkereskedelem volumene.

 

Az elmúlt évtizedekben Malajzia gyökeres változáson ment keresztül. Az 1990-es évektől jelentős gazdasági fejlődés jellemzi, ami részben a nagyarányú külföldi tőkebefektetéseknek köszönhető. Mára erős, ipari nemzetté, a térség egyik legfejlettebb országává vált, GDP-je 327 milliárd dollár volt 2014-ben.

 

Malajzia ásványkincsekben (ón, volfrám, vas, bauxit, kőolaj, földgáz) gazdag, vegyipari ágazatának vezető területe a kőolaj-finomítás, emellett pedig a cseppfolyósított földgáz (LNG) egyik legjelentősebb exportőre.

 

Az agrárium az egyik kulcsfontosságú szektor, cukornádat, maniókát, ananászt, kókuszdiót, kakaót, teát, kaucsukot, különböző fűszereket és zöldségféléket termesztenek. Ezek egy része külföldre kerül, jelentős a kaucsuk és a gömbfa kivitele, pálmaolaj tekintetében pedig világelső exportőr. 

 

Feldolgozóiparának legfontosabb ágazatai a világszínvonalú elektronika, elektrotechnika, precíziósgép-gyártás, közlekedési eszközök gyártása, vegyipar, valamint a gumi- és a fafeldolgozás.

 

Üzleti lehetőségek

 

Az ország tízéves befektetési tervet fogadott el, amelynek keretében 444 milliárd dollárnyi tőkét mobilizál a befektetések és a munkahelyteremtés érdekében.

 

Magyarország támogatja az EU és Malajzia, valamint az EU és az ASEAN-tagországok (Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége) közötti szabadkereskedelmi megállapodások megkötését, amelyekből a magyar gazdaság sokat profitálhat. 

 

A megállapodások révén a prémium kategóriájú élelmiszerek, az innovatív környezeti-ipari technológiák, az egészségipari termékek, valamint az informatikai és szoftverfejlesztés területén van lehetőség növelni a magyar vállalkozások exportját a közel 30 millió lakosú Malajziában. 

 

Kapcsolódó iparágak:

 

 


Mongólia

 

Gazdasági kitekintés

 

Mongólia ásványkincsekben gazdag ország: réz-, arany-, szén-, molibdén-, fluorit-, urán-, ón- és volfrám-lelőhelyei felkeltették a külföldi befektetők figyelmét is, a rézércet jelenleg egy mongol-orosz vegyesvállalat termeli ki.

 

A befektetések eredményeként Mongólia a világ egyik leggyorsabban növekvő gazdaságává vált, az elmúlt években kétszámjegyű (2011-ben 17,5%-os) GDP növekedést ért el, 2015-ben a teljes GDP közel 12 milliárd dollárt tett ki.

 

A mongol belpolitika stabil, a kormány az életszínvonal emelését, a befektetési lehetőségek javítását és a mongol belpolitika nyíltabbá tételét tűzte ki célul. Ennek nyomán a mongol parlament új befektetési törvényt fogadott el, mely azonos feltételeket biztosít a mongol és a külföldi befektetőknek. Az új szabályozás egyik legfőbb célja a vidék fejlesztése.

 

Mongólia népessége körülbelül 3 millió fő. A vidéki lakosság jelentős része állattartásból, illetve nomád pásztorkodásból él. A GDP 20,4 %-át adó mezőgazdaság legfőbb terményei a búza, az árpa, a zöldség és a görögdinnye, ezen kívül pedig szarvasmarhát, juhot, lovat, kecskét és tevét tenyésztenek.

 

Üzleti lehetőségek

 

A Magyarország és Mongólia között létrejött segélyhitel megállapodás révén a hazai vállalkozásoknak lehetőségük van bekapcsolódni a mongol fejlesztésekbe.

 

A magyar vállalkozók számára különösen a városfejlesztési projektek területén sok a lehetőség, ugyanis a lakosság mintegy felének új lakhatásra van szüksége és évek óta megoldásra vár a vízellátás, a központi fűtés és csatornázás problémája is.

 

A Magyar Nemzeti Kereskedőház Mongóliában egy élelmiszeripari kompetencia-központot is működtet, mellyel lehetőséget teremt az élelmiszeripari szegmensben működő magyar vállalkozások számára a mongol, az afgán, a kazah, az üzbég, a kirgiz, a türkmén és a tádzsiki piacra lépésre.


Omán

 

Gazdasági kitekintés

 

Hasonlóan az Arab-öböl államaihoz, Omán is jelentősen függ az olajexporttól, amely az állami bevételek 84%-át teszi ki. Az olaj alacsony világpiaci ára hátrányosan érinti az ománi gazdaságot, ezért az ország vezetése egyre hangsúlyosabban törekszik a diverzifikálásra és a munkahelyteremtésre, amelyet elsősorban a turizmusra és a földgáz aktív felhasználását igénylő iparágakra alapoznak.

 

Üzleti lehetőségek

 

Ománban együttműködési lehetőségek elsősorban a vízgazdálkodás, a turizmus, az infokommunikáció és mezőgazdaság területén kínálkoznak. A piaci igényeknek megfelelő potenciális magyar exportlehetőségek tekintetében legfőbb versenytársaink az Európai Unió tagállamai, elsősorban a mezőgazdaság és élelmiszeripar, az elektromos berendezések, alkatrészek területén. Ugyanakkor az olajipari szegmenshez kapcsolódó magyar technológia-transzfer és az IT megoldások exportja potenciális lehetőséget jelent a magyar cégek számára.

 

Ehhez hasonlóan a magyar élelmiszer-, illetve a feldolgozóipari termékek és technológiák iránt is magas a kereslet az országban. 

Oroszország

 

Gazdasági kitekintés

 

Az Orosz Föderáció a világ meghatározó politikai és gazdasági szereplője. Gazdaságának alapját elsősorban gazdag természeti erőforrásai képezik, úgymint a földgáz- és a kőolajtartalékok, illetve a nemesfémkészletek.

 

Oroszország rendelkezik a világon a legnagyobb földgáztartalékkal, a második legnagyobb széntartalékkal, a nyolcadik legnagyobb olajtartalékkal, illetve fontos ásványi anyag- és aranykitermelő, valamint exportőr. Ezen felül számottevő szerepet képvisel az orosz gazdaság teljesítményében a halászat és a védelmi ipar is.

 

Jelenleg azonban az ország ellen érvényben lévő gazdasági szankciók, illetve az alacsony olajárak miatt Oroszország gazdasági növekedése korlátozott, 2015-ben csaknem 4%-kal esett vissza a GDP. Az előrejelzések szerint ugyanakkor 2017-ben – köszönhetően a belső fogyasztás bővülésének és az erősödő exportnak – növekedésnek indul az orosz gazdaság.

 

Üzleti lehetőségek

 

A szomszédos Ukrajnával fennálló konfliktus rendezése után várhatóan dinamikusabb fejlődés indul meg az országban, így feltétlenül szükséges a magyar cégek jelenlétének fenntartása Oroszországban, illetve a piaci folyamatok figyelemmel követése a jelenlegi időszakban is. Az orosz kormány egyik legfontosabb törekvése az importkiváltás, amelyből adódóan a régió vonatkozásában az agrár- és mezőgazdasági termeléshez és feldolgozáshoz kacsolódó technológiaexportban mutatkoznak a legfőbb együttműködési lehetőségek. 

 

Az orosz embargó fenntartásáig a legideálisabb együttműködési forma közös vállalatok létrehozása, amely elősegítheti a magyar termékek térnyerését az orosz piacon. A jelenlegi gazdasági helyzet miatt a legjobb exportlehetőségeinket a technológia-transzfer jelenti ágazattól függetlenül. Oroszország élelmiszerimport-helyettesítési politikát folytat, így a tej-, hús- zöldség- és gyümölcsfeldolgozáshoz kapcsolódó megoldások kerülhetnek előtérbe, de mutatkoznak lehetőségek a gépipar területén is. Egyúttal a környezetvédelem terén és a megújuló energiaszektorban is potenciális üzleti együttműködések alakíthatók ki.

 

A szankciók feloldása után az orosz piacon hatalmas import- és fejlesztési forrásigény léphet fel a beruházási javak, a feldolgozóipari termékek és a fogyasztási cikkek keresleti oldalán.

 

Az orosz piacon a sikeres együttműködések kialakításának elengedhetetlen feltétele az orosz nyelv ismerete és használata. Az üzleti kapcsolattartás elfogadott, egyben hatékony nyelve az orosz. A személyes kapcsolattartás, találkozók és leendő orosz partnerünk bizalmának kiépítése szintén a legfontosabb eszköz és „elvárás” az üzletkötés hajlandóságára, illetve bármilyen konkrét továbblépésre.


Pakisztán

 

Gazdasági kitekintés

 

A pakisztáni gazdaság az elmúlt két évben jelentős fejlődésen ment keresztül, stabilan 4% körüli GDP növekedéssel. A kiegyensúlyozott gazdasági növekedés húzóágazata elsősorban a szolgáltató szektor, ugyanakkor növekedés figyelhető meg a mezőgazdaságban és a gyártási szektorokban is.

 

A „Kína-Pakisztán Gazdasági Folyosó” elnevezésű, közel 50 milliárd dollár értékű projekt eredményeként jelentős infrastrukturális beruházásokat valósítanak meg többek között az energiaipar, az út- és vasúthálózat fejlesztés területein, amelyek nem csak a további növekedés alapját teremtik meg, hanem hozzájárulnak az ország hagyományos problémáinak enyhítéséhez is, mint a munkanélküliség, illetve a korszerűtlen infrastruktúra.

 

Pakisztán külkereskedelmi egyenlege hagyományosan negatív, amely várhatóan a jövőben is fennmarad, miután egyre nő a kereslet a külföldi befektetések és fogyasztási cikkek iránt. 

 

Üzleti lehetőségek

 

Pakisztán adottságait tekintve, illetve a folyamatosan zajló infrastrukturális beruházások miatt a magyar vállalkozások számára potenciális exportlehetőségek az élelmiszeripar, a mezőgazdaság, a feldolgozóipar, a mezőgazdasági gépek, a megújuló energiák, illetve a víz- és hulladékgazdálkodási technológiák területén kínálkoznak.

 

A mezőgazdaság az ország egyik húzóágazata, ugyanakkor az agrártevékenység túlnyomó része munkaintenzív. Gépesítéssel és modern technológiák alkalmazásával jelentős hatékonyság-növelés érhető el. A magyar vállalkozások az agrártechnológiák területén világszínvonalú megoldásokkal rendelkeznek, amelyek keresettek Pakisztánban is. A technológiákon túl nagy a kereslet a termésvédő és permetező szerekre és a nitrogénmentes műtrágyára is.

 

Az élelmiszer- és feldolgozóipar szintén potenciális exportlehetőségeket rejt magában, miután egyre nő az igény a feldolgozott élelmiszerekre, illetve ehhez kapcsolódóan feldolgozó üzemek kialakítására.

 

Az energiahiány komoly problémát jelent az ország egész területén, így a különböző energiaforrások iránt óriási a kereslet az országban. Ugyan az ágazatot tekintve Pakisztán legfőbb partnere Kína, de a magyar vállalkozások előtt is kínálkoznak üzleti lehetőségek, elsősorban a megújuló energiaforrások és a vízenergia területén.

 

A vidéki területek fejlődése eredményeként jelentősen nőtt az igény hulladékgazdálkodási rendszerek, illetve víztisztító üzemek létrehozására, amely területeken a magyar technológia és szaktudás különösen versenyképes lehet az országban. 

Szaúd-Arábia

 

Gazdasági kitekintés

 

A Közel-Keleten és Észak-Afrikában végigsöpört politikai válságok, változások ellenére a szaúdi gazdaság viszonylag nyugodt ütemben fejlődött az elmúlt években.

 

A GDP növekedési üteme a 2010-es években átlagban megközelítette, egy-egy évben meg is haladta a 4,5-5%-ot. Az egy főre jutó GDP folyamatosan nő, ma már meghaladja az évi 32 ezer dollárt, megelőzve számos fejlett nyugati ország színvonalát. Szaúd-Arábiában alacsony szintű a mezőgazdasági termelés, az ipar aránya a GDP előállításában 62%, a szolgáltatásoké 37,5%. Az ország mintegy 750 milliárd dollárnyi arany- és valutatartalékkal rendelkezik.GDP-je 2014-ben 746 milliárd dollárt tett ki.

 

A szaúdi exporttöbblet az elmúlt másfél-két évtized dinamikus gazdasági fejlődéséhez szükséges növekvő importszükséglet ellenére megközelíti a 250 milliárd dollárt.

 

Üzleti lehetőségek

 

Az ENSZ előrejelzése szerint a szaúdi népesség 2015-re eléri a 40 millió, 2050-re pedig az 55 millió főt. A népességnövekedéssel párhuzamosan az elkövetkező években szükségessé válik a megfelelő termelő, szolgáltató, oktatási és egészségügyi infrastruktúra kiépítése.

 

A kormányzat erőteljesen ösztönzi az ingatlanpiacba, infrastruktúra-építésbe, építőiparba, a pénzügyi szolgáltató szektorba, a bányászatba, az olaj- és gázfeltárásba, a közlekedési ágazatba, az oktatásba, az egészségügybe, az információs és kommunikációs technológiába, az úgynevezett élettudományokba és az energiaiparba irányuló befektetéseket.

 

Kapcsolódó iparágak:

 

Szingapúr

 

Gazdasági kitekintés

 

Szingapúr külgazdaságilag és pénzügyi szolgáltatások terén is a világ egyik legnyitottabb gazdasága.

 

Gazdasági növekedése évi 4-5%, melynek fő hajtóerejét a magas szintű és nemzetközileg is versenyképes pénzügyi és technológiai szolgáltatások jelentik.

 

GDP-je 2014-ben meghaladta a 307 milliárd dollárt. A kis területű, magas fokon iparosított Szingapúrban mezőgazdasági termelés gyakorlatilag nem folyik, a GDP előállításában az ipar aránya körülbelül 30%, a szolgáltató szektoré pedig 70%.

 

Az ország egyensúlyi mutatói az elmúlt 5-6 év válság sújtotta időszakában is kedvezőek voltak. 2013-ban a költségvetési egyensúly enyhe (1,3%-os) többletet ért el, a fizetési mérleg folyó tételeinek egyenlege pozitív volt, a külkereskedelmi mérleg pedig évtizedek óta növekvő aktívumot ér el, 2013-ban a többlet közel 40 milliárd dollár volt.

 

Szingapúri cégek eddig összesen közel 400 milliárd dollár értékben létesítettek közvetlen külföldi befektetéseket, a külföldről Szingapúrba áramlott működő tőke volumene az elmúlt évben megközelítette a 600 milliárd US dollárt.

 

A legnagyobb szingapúri ipari szektorok közül kiemelkedik az elektronika, a vegyipar, az olajfúró-, olajipari berendezések gyártása, az olajfinomítás, a gumifeldolgozás, az élelmiszer-feldolgozás, a hajóépítés és-javítás, a tengeri olajfúró platformok gyártása, valamint a pénzügyi szolgáltatásokhoz, raktározáshoz kapcsolódó fizikai infrastruktúra termékeinek előállítása.

 

Üzleti lehetőségek

 

A közel 5,5 millió lakosú Szingapúr gyakorlatilag minden árucsoportban jelentős mértékben importál. Fő behozatali termékei az ásványi nyersanyagok, a vegyipari termékek, élelmiszerek és különféle fogyasztási cikkek.

 

Kapcsolódó iparágak:

 


Thaiföld

Gazdasági kitekintés

 

A 67 millió lakosú Thaiföld az ASEAN (Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége) második legnagyobb gazdasága, GDP-je 374 milliárd dollár volt 2014-ben. A nemzetközi kereskedelmi megállapodások és a kereskedelem liberalizációja területén Thaiföld komoly eredményeket ért el, számos bilaterális és multilaterális megállapodást kötött. A WTO kötelezettségek teljesítése érdekében jelentősen csökkentette az import vámokat, az alapanyagoknál 7%-ról 1%-ra, a köztes termékeknél 12%-ról 5%-ra, a késztermékeknél pedig 10%-ra.

 

Üzleti lehetőségek

 

A külföldi működőtőke (FDI) kulcsfontosságú a thai gazdaság növekedése szempontjából. Az állam a nemzetbiztonság, a mezőgazdaság (beleértve a halászatot) és a tömegkommunikáció kivételével minden szektorban engedélyezi a külföldi és a többségi külföldi tulajdonszerzést.

 

Thaiföld egyik legjelentősebb ágazata az egészségügyi turizmus és bár globális szinten Magyarország versenytársaként jelenik meg ebben a szegmensben, a magyar cégek egyéni szintjén ez kiváló szolgáltatásexport lehetőség lehet, illetve a kapcsolódó termékek (pl. gyógyiszapok, kozmetikumok, funkcionális élelmiszerek) exportjában is nagy potenciál rejlik.

 

Thaiföldön a pénzügyi és a banki szolgáltatások fejlettek, a közeljövőben a mobilfizetési módok és az online szolgáltatások robbanásszerű terjedése várható. Ez piaci lehetőséget teremt a szektorban kiváló referenciákkal rendelkező, IT-biztonsággal és e-kereskedelemmel foglalkozó innovatív magyar cégeknek. 

 

Kapcsolódó iparágak:

 


Vietnam

 

Gazdasági kitekintés

 

Vietnam kedvező lehetőségeket kínál a külföldi exportőröknek és befektetőknek, az ország gazdasági növekedésének üteme 2011 óta folyamatosan eléri az 5%-ot.

 

A külföldi közvetlen befektetések értéke 2013-ban elérte a 22 milliárd dollárt, csupán a vietnámi kormányzati szervezetek több mint 1500 új, külföldi tőkerészesedésű projekt megvalósítására adtak ki engedélyt.

 

Az ország valutatartalékai a kedvező tőkebeáramlás és exportteljesítmény, illetve a vietnámi gazdaság erőteljes fejlődése révén, 2014 közepére a három évvel korábbi 9 milliárdról 35 milliárd dollár fölé emelkedtek.

 

Az állami vállalatok aránya változatlanul magas, 40%-os részt tesz ki a 2014-es, 186 milliárd dolláros GDP előállításában. A mezőgazdaság részaránya folyamatosan csökken, 2000-ben még 25 %-ot, 2013-ban már csupán 20 %-ot tett ki, míg az ipar ugyanezen időszak alatt 36%-ról 42% fölé emelkedett.

 

Üzleti lehetőségek

 

A közel 90 millió fős Vietnamban kedvező lehetőségek nyílnak az élelmiszeriparban, az úgynevezett „tiszta” technológiák (hulladékgazdálkodás, környezetipar, vízgazdálkodás, hagyományos és alternatív energiarendszerek tervezése, kiépítése, hasznosítása) exportjában, illetve az ezekkel kapcsolatos szakértői tevékenység, különböző képzések, továbbképzések, oktatás területén, valamint infrastrukturális projektek tervezésében és kivitelezésében.

 

Kapcsolódó iparágak:

 

Albánia

 

Gazdasági kitekintés

 

 

Albánia az elmúlt évtizedekben folyamatos, kiszámítható és hatékony lépéseket tett egy hiteles, valódi piacgazdaság kiépítéséért, amelynek köszönhetően a 2008-as pénzügyi válság ellenére is növekedési pályán áll, illetve pénzügyileg stabil.

 

Annak ellenére, hogy az elmúlt években egyre fontosabb szerepet tölt be az albán gazdaság fejlődésében az ipar és a szolgáltató szektor, a legjelentősebb ágazat továbbra is a mezőgazdaság, amely a teljes GDP 21%-át állítja elő, valamint a lakosság közel 45%-át foglalkoztatja. Ezen felül fontos szerepet játszik a turizmus is.

 

Üzleti lehetőségek

 

Magyarországról kedvező képpel rendelkeznek Albániában, így a magyar termékek és szolgáltatások is kedveltek az országban annak ellenére is, hogy a viszonylag nagyarányú fiatal lakosság elsősorban az ismert nyugati márkákat keresi. A magyar vállalkozások versenyképességét a kedvező árak, a termékek minősége és a szakértelem biztosítják.

 

Potenciális üzleti lehetőségek elsősorban a mezőgazdaság területén kínálkoznak. Az agrárium ugyanis számos kihívással néz szembe, úgymint az elavult infrastruktúra, a belső piac korlátozottsága, a nem megfelelő vidéki intézményi háttér, vagy a régiók közti jelentős fejlettségi különbségek. Ehhez kapcsolódóan a magyar agrártechnológiák, illetve a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek keresettek az országban.

 

Ezen felül a megújuló energia, az IT, a gyógyszeripar és az infrastruktúrafejlesztés területei is potenciális exportlehetőséget rejtenek.

Görögország

 

Gazdasági kitekintés

 

A görög GDP 2015-ben 195 milliárd dollárt tett ki, a gazdaság húzóerejét elsősorban a szolgáltató szektor képezi, az ipar legfontosabb szegmense a bányászat, továbbá az ország jelentős lignit-, bauxit- és magnéziumkészletekkel rendelkezik, meghatározó az alumínium termékek gyártása, illetve a cementgyártás is. A mezőgazdasági termelésben elsősorban a zöldség- és gyümölcstermesztés játszik kiemelt szerepet, Görögország a világ élvonalába tartozik az őszibarack, a görögdinnye, a kivi, a pisztácia és az olíva termesztésében.

 

Üzleti lehetőségek:

  • Mezőgazdaság és élelmiszeripar,
  • Infokommunikáció,
  • Smart city

Macedónia

 

Gazdasági kitekintés

 

A macedón gazdaság erős szálakkal kapcsolódik az Európai Unió országaihoz, részben az EU-ból származó áruimport és tőkebefektetések rendkívül magas aránya következtében.

 

A 2008-ban kirobbant nemzetközi pénzügyi válság időszaka alatt – a viszonylag óvatos fiskális és monetáris politikának köszönhetően – sikerült megőriznie makrogazdasági stabilitását.

 

A gazdasági növekedés 2013-ban közel 3% volt, az egy főre jutó GDP mintegy 11 000 dollár, exportja a mintegy 23 milliárd dollár értékű bruttó hazai termék körülbelül 20 %-a volt. A behozatal körülbelül másfélszerese a kivitelnek, az ország a legtöbb ipari nyersanyagból, félkész és feldolgozott termékből importra szorul.

 

Macedónia 2003 óta tagja a WTO-nak (Kereskedelmi Világszervezet). Három multilaterális és nyolc bilaterális szabadkereskedelmi egyezménye révén az ország számára elérhető az EU, az EFTA és CEFTA államok, továbbá Törökország és Ukrajna piaca. A vállalatalapítás és az adózás feltételei kedvezőek.

 

Üzleti lehetőségek

 

Az alig több mint kétmillió fős Macedónia számára Magyarország fontos partner, örömmel fogadna további magyar befektetéseket főként az energetika, a bankszektor, a távközlés és az elektrotechnika területén.

 

A macedón kormány befektetés-ösztönzési programjában kitüntetett szerepet tölt be a gép- és autóalkatrész ipar, a gyógyszeripar, a mezőgazdasági és élelmiszeripar, az ingatlan és építőipar, a textilipar, valamint az idegenforgalom, így ezek a területek is együttműködési lehetőséget jelenthetnek a magyar cégek számára. 

 

Kapcsolódó iparágak:

 

 

Projektek magyar vállalkozások figyelmébe:

 


Montenegró

 

Gazdasági kitekintés

 

Montenegró 2006 óta független, kis területű ország. Mindösszesen 650 000 lakosa van, gazdasága erősen függ a külső környezettől. E függéséből adódóan a külföldi működő tőke nagy fontossággal bír az ország számára.

 

A nagyon alacsony, 9%-os nyereség- és személyi jövedelemadó, valamint a 17%-os ÁFA a legalacsonyabbak közé tartozik a régióban és egész Európában is. Az ország GDP-je 2014-ben közel 4,6 milliárd dollár volt.

 

Hivatalos fizetőeszköze az euró, így az itt működő vállalatok mentesülnek a helyi devizák miatti árfolyamkockázattól.

 

Üzleti lehetőségek

 

A várhatóan javuló gazdasági feltételek a külföldi befektetők hajlandóságát is újból ösztönzik, elsősorban az ország ipari és közületi (utak, vasút, távközlés, kommunális szolgáltató ágazatok, közművek építése) valamint a tengerparti turisztikai infrastruktúra területén.

 

Az előző évi külkereskedelmi adatok alapján a gépek és szállítóeszközök, élelmiszeripari termékek és feldolgozott termékek jelenteknek potenciális üzleti lehetőséget.

 

Kapcsolódó iparágak:

 

 


Olaszország

Gazdasági kitekintés

 

Olaszország a magasan fejlett országok közé tartozik a világ 9. legnagyobb GDP-jével. A G8 tagja, az Európai Unió és a NATO egyik alapítója.

 

Olaszország gazdasága a gazdasági válság után a fellendülés irányába indult el. Amellett, hogy a 2014-es évben az olasz export világszinten a tizedik volt, az olasz gazdaság sajátosságaiból adódóan (alapanyagokban, energiában, bizonyos mezőgazdasági termékekben nem önellátó) hagyományosan importra szorul.

 

Üzleti lehetőségek

 

Az olasz piac természetes felvevője a magyar áruknak, de csak a megfelelő termékekkel és versenyképes feltételekkel lehet eredményeket elérni. Mint azt az elmúlt évek kétoldalú kereskedelmi struktúrája is mutatja, a magyar vállalatok elsősorban alapanyagok, félkész termékek, illetve az olasz késztermékekbe beépülő alkatrészek stb. területén számíthatnak exportlehetőségekre.

 

Magyar késztermékek a piacon alig ismertek, ezek bevezetése csak idő és pénz ráfordításával lehetséges. Az áruszektorokat vizsgálva elsősorban vegyi és faipari alapanyagokra, fémipari félkész termékekre, kézműipari cikkekre, élelmiszeripari termékekre van igény a piacon.

 

A legfontosabb olasz export árucsoportok: gépek és gépi berendezések, fémipari és textilipari termékek. A főbb import termékek: energiahordozók, fémipari és vegyipari termékek.

 

Kapcsolódó iparágak:

 


Szerbia

 

Gazdasági kitekintés

 

A hagyományos szerb ipar főként a fővárosban, Belgrádban összpontosul, ahol gépgyártás, vegyipar, textilipar és élelmiszeripar jellemző. A legnagyobb iparvárosok Nis és Kragujevac, utóbbi a Zastava gépkocsik gyártásáról híres, a Vajdaság központjában Újvidéken gépgyártás, vegyipar és élelmiszeripar alakult ki. A vajdasági városok pl. Szabadka élelmiszeriparukról nevezetesek. Szerbia mezőgazdaságilag legfontosabb területe a Vajdaság. A bácskai jó minőségű feketeföldön kukoricát, búzát, napraforgót, cukorrépát termesztenek, de a sertés- és szarvasmarha-tenyésztés is jelentős. A Szerémség borairól nevezetes.

 

Az ország exportjának évi értéke 2013-ban 14,6 milliárd USD, az import értéke 20,5 milliárd USD, GDP-je 2014-ben 44 milliárd USD volt. Németország, Olaszország és Oroszország a fő külkereskedelmi partnerei. Legfontosabb termesztett növényei közé a búzát, a kukoricát, az árpát, a cukorrépát, a burgonyát, a napraforgót, a zabot, a hagymát, a szőlőt és a paradicsomot sorolhatjuk, míg legkiemelkedőbb ipari termékei az acél, az alumínium, a finomított réz, a személyautó, a hűtőgép, a cement és a cukor.

 

Üzleti lehetőségek

 

A magyarországi vállalatok elsősorban azoknak a termékeknek a kivitelében lehetnek sikeresek, melyeknél Szerbia jelentős importra szorul. Ugyancsak jó eséllyel léphetnek be a szerb piacra vagy bővíthetik jelenlegi kereskedelmi forgalmukat azok a magyar exportőrök, amelyek azokban a szektorokban tevékenykednek, amelyekben az utóbbi néhány évben jelentős fejlesztésekre és külföldi beruházásokra került sor.

 

Feltétlenül ki kell emelni az autóipart, hiszen a Fiat megjelenésének köszönhetően több külföldi beszállító is megjelent Szerbiában.

 

Szerbiában számos infrastruktúrafejlesztési projekt van folyamatban vagy tervezés alatt (pl. autópálya építések, vezetékhálózat építések, energetikai és környezetvédelmi beruházások), amelyek ugyancsak jó lehetőséget kínálnak a magyar exportőröknek.

 

A mezőgazdaság és élelmiszeripar területén elsősorban a korszerű technológiák, a mezőgazdasági gépek, a vetőmagok és a vegyszerek exportjában lehetnek sikeresek a magyar vállalatok.

 

Szerbia behozatalában jelentős súlyt tesz ki a gyógyszerek és gyógyszerészeti termékek importja, így ebben a szegmensben is javulhat a magyar cégek exportteljesítménye.

 

Kapcsolódó iparágak:

 


Törökország

 

Gazdasági kitekintés

 

Törökország gazdasága dinamikusan fejlődik, növekedése évente eléri a 4-5%-ot. A 75 millió fős ország vonzó piaci lehetőségeket nyújt a külföldi tőke számára is, 2014-ben a teljes külföldi működőtőke- állomány elérte a 200 milliárd dollárt.  

 

A török gazdaság fő hajtóerőinek a feldolgozóipar és a szolgáltató szektor egyes területei számítanak, mint például a turizmus, mely az egész török gazdaság egyik fontos jövedelemforrásává vált az elmúlt másfél-két évtizedben.

 

Ma főként az autóipar, az építőipar és az elektronikai ipar jelenti a török export fő vonulatát, emellett mezőgazdasága is meghatározó, a termelés a teljes OECD országcsoporton belül az egyik leggyorsabb fejlődést mutatja. Az ország GDP-je 2014-ben 800 milliárd dollárt tett ki. 

 

Üzleti lehetőségek

 

Törökország az elkövetkező években várhatóan folytatja erőteljes gazdasági modernizációját, és 2020 fordulójára a világgazdaság egyik befolyásos, dinamikus, korszerű nemzetgazdaságává válik. Egy főre jutó jövedelmi mutatói megközelíti a legfejlettebb ipari országok középmezőnyének értékeit.

 

A nagy és széles skálájú importkereslet az energia, vegyi áruk, gépek, berendezések, félkész termékek, közlekedési eszközök piacára koncentrálódik leginkább.

 

Kapcsolódó iparágak:

 

Ukrajna

 

Gazdasági kitekintés

 

Az ukrán gazdaság köszönhetően a hatalmas és termékeny földterületének, gazdag természeti erőforrásainak, jól kiépített ipari infrastruktúrájának jelentős potenciált hordoz magában. A jelenleg is zajló konfliktus kitöréséig az ország folyamatos GDP növekedést ért el.

 

A termékforgalom volumene alapján 2015-ben Magyarország 17. legjelentősebb kereskedelmi partnere volt Ukrajna. Az ukrán statisztika szerint a Magyarországgal lebonyolított kereskedelmi forgalom szintjét csupán az Oroszországgal és Lengyelországgal folytatott kereskedelem volumene múlja felül.

 

Üzleti lehetőségek

 

Az Ukrajnában aktív gazdasági jelenléttel rendelkező államokat, illetve a magyar vállalkozások által kínált termékeket és szolgáltatásokat tekintve, elsősorban az öntvények, gépalkatrészek, a búza, kukorica, gyümölcsfélék, illetve bútorok exportja jelenthet potenciális üzleti lehetőséget.

 

Magas a kereslet továbbá az egészségipari termékekre és eszközökre, miután Ukrajnában egyre jelentősebb probléma az elöregedő lakosság.

 

Az Európai Unióval megkötött, 2016. január 1-jén hatályba lépett szabadkereskedelmi egyezmény értelmében Ukrajna vám- és kvótamentesen exportálhat az EU tagállamaiba, amely elsősorban a mezőgazdaság fellendülését eredményezi. Ehhez azonban Ukrajnának modernizációra van szüksége, így jelentős üzleti lehetőségek nyílnak a magyar agráripari technológiák és szaktudás előtt.

 

A szabadkereskedelmi megállapodásnak köszönhetően továbbá az ukrán és a magyar vállalkozások a textilipar, a gépipar, az élelmiszeripar és a vegyipar területein is kiváló együttműködéseket alakíthatnak ki mind a termékek, mind a technológiák vonatkozásában.

Dél-Afrika

 

Gazdasági kitekintés

 

Az afrikai kontinens legfejlettebb gazdaságával a Dél-Afrikai Köztársaság rendelkezik, mely az elmúlt két évtized során jelentős regionális feldolgozóipari, autóipari, pénzügyi, termelési és kereskedelmi központtá vált.

 

Nemzetközi gazdasági és gazdaságdiplomáciai súlyának erősödését jelzi, hogy 2011-ben – egyetlen afrikai országként – csatlakozott a jelentős feltörekvő országokat, Brazíliát, Indiát, Kínát és Oroszországot tömörítő gazdasági társuláshoz (BRICS).

 

Dél-Afrika bruttó hazai terméke meghaladja az évi 350 milliárd dollárt, 2014-ben ezzel egyike volt a világ 25 legmagasabb GDP-vel rendelkező nemzetgazdaságának.

 

Legfőbb exporttermékei az ásványi nyersanyagok, de az utóbbi másfél-két évtizedben jelentős autóipari, gépipari, és feldolgozóipari kivitelt is bonyolított. Importjának döntő részét az élelmiszerek, gépek, berendezések, vegyipari termékek, olajszármazékok és műszerek alkotják.

 

Üzleti lehetőségek

 

A közel 53 millió fős ország sokszínű gazdasági-feldolgozóipari struktúrája lehetővé teszi a telekommunikáció, az autóipar, az autóalkatrész-gyártás, a közlekedés, az infrastruktúra, a mérnöki szolgáltatások, az alternatív energia, a környezetgazdálkodás és az IT területén való együttműködést.

 

Emellett a gyógyszeripar, az agrártechnológia, az élelmiszeripar és élelmiszeripari technológia, a belföldi vízgazdálkodás, illetve az ezekhez az ágazatokhoz kapcsolható szakértői, tanácsadói tevékenységek jelentenek perspektívát.

 

Kapcsolódó iparágak:

 


Egyiptom

 

Gazdasági kitekintés

 

Az országban 2011-től megindult a gazdasági fellendülés. Mára Egyiptomban sorra jelennek meg multinacionális nagyvállalatok, befektetők, bankok és pénzügyi szolgáltatók, üzletemberek.

 

A GDP az elmúlt években folyamatosan nőtt, 2014-ben 287 milliárd dollárt tett ki. Ehhez túlnyomó részben a szolgáltató szektor, valamint az ipar járul hozzá, közel azonos arányban.

 

A 82 millió lakosú Egyiptom jelentős természeti kincse a kőolaj és a földgáz, mely ásványkincsekből a világ legnagyobb tartalékokkal rendelkező országai közé tartozik. További nyersanyagból azonban behozatalra szorul az ország.

 

Üzleti lehetőségek

 

Egyiptom a közeljövőben jelentős mértékű gazdasági, beruházási, feldolgozóipari, és infrastrukturális programokat indít el.

 

A magyar exportőröknek jelentős üzleti lehetőségek adódnak többek között a kőolaj- és gázszektorban, az energiatermelésben, az építőiparban, a távközlésben, az információs és kommunikációs technológia területén, a vízgazdálkodásban, a vegyiparban, a gyógyszeriparban, a különféle fogyasztási cikkek, a megújuló energia, az úgynevezett „tiszta” technológiák, valamint az oktatás, képzés területein.

 

Kapcsolódó iparágak:

 

Marokkó

 

Gazdasági kitekintés

 

Marokkó Magyarország ötödik legfontosabb kereskedelmi partnere Afrikában, a kereskedelmi forgalom a két ország között az utóbbi három év alatt megduplázódott.

 

Az ország területén nagyon kevés ásványkincs található, ezért Marokkó importra szorul az ipari termeléshez szükséges földgázból és petróleumból, azonban foszforból a világ termelésének 70%-át adja.

 

Marokkó következetes ágazati stratégiája segítette felgyorsítani a gazdaság strukturális átalakítását. A fejlődő iparágak, úgymint a repülőgép- és járműipar, valamint kapcsolódó innovatív technológiák jelentik az ország gazdasági növekedésének motorját. Az ország GDP-je 107 milliárd dollár volt 2014-ben.

 

Az új gazdaságstratégiában központi szerepet kapott a munkahelyteremtés, a vállalkozások megerősítése, a szegénység visszaszorítása, a külföldi befektetések ösztönzése, a külföldi know-how bevonása, a gazdasági és kereskedelemi kapcsolatok élénkítése, valamint a turizmus bővítése.

 

Üzleti lehetőségek

 

Az Európai Unió és az Egyesült Államok támogatásával jelentős oktatási-tudományos fejlesztések indultak, melynek célja a 33 millió fős Marokkó integrálása a nemzetközi kutatási-fejlesztési folyamatokba.

 

 

Kapcsolódó iparágak:

 

Szubszahara régió

 

Gazdasági kitekintés

 

A Magyar Nemzeti Kereskedőház Etiópiában működő regionális kereskedelmi képviselete, illetve a Ghánában, Zimbabwében és Kenyában működő ügynöki hálózata révén a Szubszahara régió 47 országában képes elősegíteni a magyar vállalkozások piacra jutását. 

 

A Szubszahara régió számos országa az elmúlt években dinamikus fejlődésen ment keresztül. A régióban lezajlott gazdasági fejlődés Etiópiában, Ghánában, Kenyában és Zimbabwében különösen tetten érhető. Etiópiát ma a világ öt leggyorsabban fejlődő országa között tartják számon, Kenyában infrastrukturális és közlekedési beruházások, Ghánában a nemrég felfedezett hatalmas nyersanyaglelőhelyek és az intézményrendszer, valamint a pénzügyi szabályozások modernizálása jelentenek kiváló alapot a növekedésre, illetve a külföldi vállalkozások megjelenésére. Zimbabwe 2000-ig a régió legjelentősebb ipari és mezőgazdasági eredményeit érte el. Időközben a növekedés leállt, de az új fejlesztési programok és beruházások révén jelentős potenciál rejlik az országban.

 

Üzleti lehetőségek

 

A régió országiban a magyar vállalkozások számos szegmensben alakíthatnak ki sikeres üzleti együttműködéseket. Országonként változhat, hogy mely ágazatok a hangsúlyosak, de az infokommunikáció, a közlekedés és logisztika, vízgazdálkodás, mezőgazdaság és élelmiszeripar, az egészségügy, a hulladékgazdálkodás és az energiaszektor területein a magyar termékek, szolgáltatások és technológiák keresettek a térségben.  

 

Etiópiában például az infokommunikáció, azon belül pedig az infokommunikációs infrastruktúra fejlesztése és a közlekedési infrastruktúrához kapcsolódó IT rendszerek területén, elsősorban a magyar szakértelem és technológia exportja előtt kínálkoznak lehetőségek, de az üzleti szoftverfejlesztés és a mobilfizetési rendszerek iránt is nagyfokú az érdeklődés. Ezen túlmenően a vízgazdálkodás területén a magyar technológiák lehetnek sikeresek az országban.

 

Kenyában a közlekedési és logisztikai szektorban, főleg a kikötő- és úthálózat-fejlesztéshez, tömegközlekedési eszközök beszerzéséhez kapcsolódóan kínálkoznak üzleti lehetőségek a magyar vállalkozások számára. De keresettek a magyar smart city megoldások, távközlési hálózatokhoz kapcsolódó fejlesztések is.

 

A ghánai kormányzat részéről nagy érdeklődés mutatkozik az olyan intézményi IT és smart city rendszerek iránt, melyek az államháztartási bevételek, az ellenőrzés és az adóbeszedési rendszerek modernizálását szolgálják. Ezen túlmenően a hulladékgazdálkodási infrastruktúra, termékek és technológiák exportja jelent kiváló exportlehetőséget a magyar cégek számára, tekintve, hogy a rohamos urbanizáció közepette komoly problémát jelent az országban a hulladék kezelése.

 

Az infokommunikációs megoldásokon túl Zimbabwében nagy a kereslet a különböző energetikai fejlesztésekre, hiszen az országban folyamatos problémát jelent az energiahiány és az instabil áramellátás. A magyar cégek szempontjából a zöldenergetikai termékek és technológiák rejtenek kiváló üzleti lehetőségeket.

 

A régió az elmúlt években egyre vonzóbbá vált a külföldi, elsősorban kínai, indiai, amerikai és nyugat-európai befektetők előtt, így a piacra lépést tervező magyar vállalkozásoknak intenzív versenyre kell számítaniuk. A magyar cégek versenyképességét elsősorban a viszonylag alacsony ár, a magas minőség és hozzáadott érték, a minősítéseknek és nemzetközi standardeknek való megfelelés, illetve a szolgáltatások magas színvonala biztosítja. 


Szudán

 

Gazdasági kitekintés

 

Szudán gazdasága dinamikusan fejlődik, a GDP bővül (2014-ben 73,8 milliárd dollár), a költségvetési hiány csökken, az export növekszik. A fejlődés alapja a mezőgazdaság, a jelentős vízkészletek (nílusi víz és földalatti vizek) és a különböző ásványkincsek (arany, réz, cink, kobalt, nikkel, stb.). Az ország főként vasércben, kőolajban és uránércben gazdag.

 

A maláj és kínai kőolajtársaságoknak is köszönhetően az országban nagyarányú kőolaj és földgázkitermelés indult be, Szudán Afrika második legnagyobb kőolaj-kitermelője lett.  A kőolajbányászat óriási építkezéseket, fejlesztéseket generált, kőolajfinomítók, tárolók épülnek, az építőipar rohamos fejlődésnek indult, folyik a közutak építése, korszerűsítése és elkezdődött a vasút felújítása is.

 

A szudáni gazdaságpolitika egyik kiemelt eleme, főként területi adottságai miatt, a mezőgazdaság és a hozzá kapcsolódó feldolgozóipar. Évről-évre nő a napenergia-hasznosítással ellátott intézmények, gyárak, termelési láncok száma, ami jelentősen növeli a felszabaduló kőolajtöbblet exportjából származó bevételeket is.

 

Az országban törvény garantálja a magántulajdon és a külföldi befektetések védelmét. A bankrendszer korszerű, az iszlám pénzügyi rendszer szabályai szerint működik. Feldolgozóipara fejletlen, főként mezőgazdasági termékek feldolgozására specializálódott.

 

Üzleti lehetőségek

 

Szudán földrajzi elhelyezkedése révén, kiváló lehetőségeket nyújt további afrikai országok elérésére is.

 

A szudáni gazdaságpolitika nagy figyelmet fordít az infrastruktúra fejlesztésére, így az ehhez kapcsolódó iparágak jó üzleti lehetőségeket kínálnak a 37 millió fős országban.

 

Szudán jelentős felvevőpiacot jelenthet gépeket, közlekedési eszközöket, fémeket, vegyipari és textilipari termékeket exportáló kis- és középvállalkozások számára.

 

Kapcsolódó iparágak:

 


Közép-európai Hálózat

Összhangban a Magyar Kormány alapvető külgazdasági törekvésével a Magyar Nemzeti Kereskedőház a szomszédos hét ország magyarlakta területein, illetve Lengyelországban összesen 22 kereskedőházat nyit a kétoldalú kereskedelmi és üzleti kapcsolatok élénkítése érdekében. A hálózat létrehozásának célja a Kárpát-medencei gazdasági régió kialakítása, mely a Visegrádi Négyek Együttműködéshez hasonlóan, megkerülhetetlen tényezőt és erőteret jelenthet Közép-Európán belül.

Enterprise Europe Network

A Magyar Nemzeti Kereskedőház szervezetén belül működő Enterprise Europe Network az Európai Bizottság határokon átnyúló projektje. A világ legnagyobb és az Európai Unió egyetlen vállalkozásfejlesztési hálózataként több, mint 60 országban van jelen. A nemzetközi ambíciókkal rendelkező kis- és középvállalatokat a hálózat olyan ingyenes szolgáltatásokkal segíti, mint a nemzetközi üzleti és innovációs partnerkeresés, piaci információk nyújtása, célzott üzletember találkozók, tréningek, személyre szabott innovációs tanácsadás. Emellett az elérhető hazai és nemzetközi pénzügyi források, pályázatok feltérképezéséhez is támogatást nyújt. Enterprise Europe Network – Összekötjük a nemzetközi szakértelmet és a helyi tudást, hogy ötletéből üzlet legyen!


Naprakész információkkal rendelkezünk célpiacainkról.
Éljen a lehetőséggel!

Regisztrálja cégét, komplex exportfejlesztési szolgáltatásunkért!